pszicho

Pszihológia

I.	A pszihológia tárgya, területei, módszerei

1, Mi nem igaz a pszihológiára? - a, egyik legrégibb tudomány
2, Mi nem tartozik a pszih. Alapterületei közé? - a, szociopszihológia
3, A pszih. alkalmazott területei közé tartozik: c, Kriminálpszihológia
4, Nem jellemző az általános lélektanra! - b, Legfőbb célja az egyéni különbségek feltárása (személyiségl.t.)
5, Interdiszciplináris területek: - a, Több tudomány összefonódásából létrejövő önálló területek
6, Interdiszciplináris területek közé tartozik: c, szociobiológia
7, Mi az introspekció? - b, Saját lelki történésünk közvetlen megfigyelése.
8, Mi a független változó? - b, Az a változó, amelyet a kísérletvezető befolyásol a kísérlet során.
9, Mi a függő változó? - b, Az a változó, amelyet a kísérlet folyamán mérnek.
10, Nem jellemző a munkalélektanra: d, a pszih. egyik fontos alapterülete
11. A pszih. módszertani hátterének megteremtője: a, Wundt
12, Az első pszih.-ai laboratórium: b, Lipcse 1879
13, Extrospekció, introspekció, megfigyelés, exploráció - Kakukktojás: exploráció
14. Nem jellemző az esettanulmányra: c, történhet laboratóriumi és természetes körülmények között
15, Nem jellemző a kérdőívekre: b, Speciális képességek mérésére alkalmas.

TÖBBSZÖRÖS ASSZOCIÁCIÓ:
a, tesztek	b, megfigyelés		c, mindkettő	d, egyik sem

16, Standardizálják:
 a,
17, Két formája az extro-, és introspekció:
b,
18, Kulcsfogalma a függő és független változó:
d,
19, Történhet természetes és laboratóriumi körülmények között:
 b,
20, Kritériumai- érvényesség, megbízhatóság, használhatóság: a,
21, Az intelligenciát is ezzel a módszerrel vizsgálják: a,
22, Előre meghatározott szempontok szerint történik: b,
23, Rövid idő alatt- nagy mennyiségű adat: a,
24, Gyakran detektív tükör segítségével történik: b,
25, Wundt nevéhez fűződik: d,

a, Kulturális Pszihológia 		c, Mindkettő
b, Megismeréstudomány 		d, Egyik sem

26, Azt vizsgálja, hogy hogyan befolyásolja az egyén pszihés folyamatait a kultúra, amelyben él: a,
27, Elsősorban a kognitív folyamatokat vizsgálja: b,
28, Interdiszciplináris terület: c,
29, A pszihológia alkalmazott területe: d,
30, Több tudomány összefonódásából jött létre: c,
31, Hasznosítja a neurológia és a mesterséges intelligencia kutatásait: b,
32, Az idegrendszeri mechanizmusok és az immunrendszer viszonyát, és az egymásra való hatását vizsgálja: d,
33, A nyelvészet és a pszih. összefonódásából jött létre: d,
34, Az antropológia kutatásait is használja: c,
35, Az emberi társas viselkedések evolúciói által formált genetikai alapjait kutatja: d,

a, Kísérlet		c, Mindkettő
b, Kérőívek		d, Egyik sem

36, A leginkább kontrolálható: a,
37, Kulcsfogalma a függő változó: a,
38, Rövid idő alatt nagy mennyiségű adat: b,
39, Gyakran torz eredményekkel szolgál: b,
40, Történhet laboratóriumi és természetes körülmények között: a,












A pszihológia kialakulásának rövid történeti előzményei

1, Mi a tabula rasa felfogás?
c, az ember minden tudása a környezet nyújtotta tapasztalatból származik.

2, Mi jellemzi az interakcionista analizmust?
b, a test és a lélek élesen elkülönülnek egymástól, de ugyanakkor kölcsönhatásban állnak egymással.

3, Nem igaz a pszihológiára:
d, elméleti tudomány

4, Nem igaz a korai kísérleti lélektanra:
c, vizsgálta a tudattalan lelki folyamatokat

5, Nem jellemző az introspekcióra:
d, az állatok vizsgálatánál is alkalmazható

6, Wundt szerint nem vizsgálható introspekcióval:
b, a gondolkodás

7, Először mérte meg az ingerület terjedési sebességét:
c, Helmholtz

8, Matematikai egyenlettel fejezte ki az érzet nagysága és a fizikai inger nagysága közötti viszonyt:
b, Fecher

9, Nem igaz Descartes filozófiájára:
d, elveti az önmegfigyelés módszerét

10, Veleszületett ideák gondolata:
a, Platón

11, A lelki folyamatok oksági törvények alapján működnek:
a, Hume

PÁROSÍTÁS:
12, Wundt – c, első pszihológiai laboratórium
13, Arisztotelész – d, az ember biológiai lény
14, Descartes – a, interakcionalista dualizmus
15, Locke – b, Tabula rasa














A pszihológiai gondolkodást befolyásoló jelentősebb pszih.-i irányzatok (párosítás)

1, Titchener – c, strukturalizmus
2, William James – d, Funkcionalizmus
3, Watson – b, Behaviorizmus
4, Freud – a, pszihoanalízis

1, Wertheimer – c, Alaklélektan
2, Freud – d, szabad asszociáció
3, Rogers – b, Humanisztikus pszihológia
4, Chansky – a, kognitív pszihológia

TÖBBSZÖRÖS ASSZOCIÁCIÓ:
	A, Behaviorizmus		c, Mindkettő
	b, Pszihoanalízis		d, Egyik sem

1, A belső mentális folyamatokat vizsgálja: d,
2, Elutasítja az introspekció módszerét: a,
3, A tudattalant vizsgálja: b,
4, Nagy szerepe van: szexuális és agresszió ösztöne: b,
5, Fontos kutatási területe a tanulás: a,
6, Az irányzat programadó cikke 1913-ban jelent meg: a,
7, Pszihológiai irányzat: c,
8, Csak azt vizsgálja, ami objektíve megfigyelhető: a,
9, A környezetelvűség jellemzi: a,
10, Képviselői leírták az operáns kondicionálás elveit: d,
11, Módszere a szabad asszociáció: b,
12, Amerikában jött létre: a,

	a, Alaklélektan			c, Mindkettő
	b, Kognitív pszih.		d, Egyik sem

13, Németországban jött létre – a,
14, Az 1950-es években alakult ki – b,
15, Mottója:’az egész több, mint a részek összessége’ – a,
16, Fontos fogalma a mentális reprezentáció – b,
17, Inger-válasz pszih-nak is nevezik – d,
18, Legjelentősebben fejlődő irányzat – b,
19 A belső mentális folyamatokat vizsgálja – a,
20, Fontos alakja Köhler – a,
21 A behaviorizmussal egy időben indult – a,
22, Az ember legfőbb szükséglete az önmegvalósítás – d,

	a, funkcionalizmus		c, mindkettő
	b, Humanisztikus pszih.		d, egyik sem

23, Németországban jött létre – d,
24, harmadik erő irányzatnak is nevezik – b,
25, Jelentős szerepe van a pszih. korai fejlődésében – a,
26, A pszihés folyamatok szerkezetét vizsgálja – d,
27, Minden emberben benne van a pozitív irányba való fejlődés lehetősége – b,
28, Vizsgálódásának középpontjában a szubjektív élményt átélő személy áll – b,
29, Hogyan működik a tudat, a környezethez való alkalmazkodás szempontjából – d,
30, Kiterjesztette a pszih. érdeklődési területét az emberi viselkedésre – a,
31, Az ember legfőbb motívuma az önmegvalósítás – b,
32, A fenomenológiai irányzatokhoz sorolható – b,














A VISELKEDÉS BIOLÓGIAI HÁTTERE

1, Nem része az idegsejtnek – d, szinapszis
2, A környéki idegrendszer részei – d, szimpatikus idegrendszer
3, Az akciós potenciál: b, a sejten belül pozitív, a sejten kívül negatív töltés az uralkodó
4, A nyugalmi potenciálra igaz: a, a sejten belül is, kívül is a negatív töltés az uralkodó
5, Hol található a látás központja – d, tarkó lebeny
6, Mi a receptor? – a, érzékelő sejtek – ingerek felvételére és azok idegi impulzusokká alakítására alkalmasak
7, Nem igaz állítás – c, Az interneuronok csak a környéki idegrendszerben találhatóakés a beérkező impulzusokat továbbítják
8, Hol található a légzés és a vérkeringés központja? A, nyíltvelő
9, Fontos szerepet játszik az alvás és az álom szabályozásában – d, híd
10, Fontos szerepet játszik a szerv. ált. aktivitási és éberségi szintjének szabályozásában – d, Agytörzs
11, Nem a környéki idegrendszer része – c, Limbikus idegrendszer
12, Kisagy feladata – a, a mozgáskoordinációban van nagy szerepe
13, Hol kereszteződik az agyban a legtöbb idegpálya? – c, talamusz
14, Igaz a szomatikus idegrendszerre – b, az érző és a mozgató idegpályákat fogl. magában
15, Nem igaz a vegetatív idegrendszerre – d, két része van, amelyek működése nagyon hasonló
16, Mi a corpus collosum? – a, a két agyféltekét összekötő idegrostok

PÁROSÍTÁS:
17, halánték lebeny – d, hallás
18, fali lebeny – b, testérzékelés
19, homlok lebeny – a, gondolkodás
20, tarkó lebeny – c, látás
21, limbikus rendszer – b, érzelmek
22, középagy – d, egyensúlyszabályzás
23, hipotalamusz – a, éhség
24, nyíltvelő – c, nyelés
25, hippokampusz – c, emléknyomok
26, hippotalamusz – d, homeosztázis
27, nyúltvelő – a, tüsszentés
28, talamusz – b, átkapcsoló állomás

TÖBBSZÖRÖS ASSZOCIÁCIÓ:
	a, bal agyfélteke		c, mindkettő
	b, jobb agyfélteke		d, egyik sem

29, beszéd – a,
30, írás – a,
31, formafelismerés – b,
32, átkapcsoló állomás – c,
33, arcfelismerés – b,
34, intuició – b,
35, racionális gondolkodás – a,
36, térlátás – b,
37, funkcióit Sperry vizsgálta – c,
38, férfiasabb agyféltekénk – a,
39, nőiesebb agyféltekénk – b,
40, a hasított agy kísérletek segítettek funkcióinak feltárásában – c,
41, az emléknyomok megszilárdulásáért felelős – a,



















AZ ÉRZÉKELÉS ÉS ÉSZLELÉS

1, Ki különítette el az érzékelést és az észlelést? – a, Reid
2, Mi az észlelés? – c, az ingerület tudatosítása és annak integrálása
3, Mi az érzékelés? – a, az ingerek felvétele és ingerületté alakítása
4, Mi a különbségi küszöb? – d, az ingerek közötti legkisebb eltérés
5, Mit nevezünk abszuolút alsó ingerküszöbnek? – c, az a legkisebb inger, mit már képesek vagyunk érzékelni
6, Látás esetén az abszolút felső ingerküszöb – a, 400 nm
7, Hallás esetén az absz. felső ingerküszöb – a, 20000 Hz
8, Igaz az ingerküszöbre – b, az ingerküszöbök értékét hangulatunk, érdeklődésünk is befolyásolhatja
9, Nem igaz a különbségi küszöbre – c, minél nagyobb az inger intenzitása, annál kisebb lesz
10, Milyen receptorok segítségével történik a látás? – c, fotoreceptorokkal
11, Nem része az érzékelő apparátusnak – c, mozgató idegpályák
12, Nem tartozik a színek sajátosságai közé – d, árnyaltság
13, Háromszínelmélet – d, Young és Helmholtz
14, Nem igaz a szaglásra – d, megkülönböztetünk alap és összetett szagokat
15, Nem igaz az ízlelésre – c, az édes ízt a nyelv gyökén érzékeljük
16, Mi a fázisos fájdalom – a, erős fájdalom, mely gyorsan nő, és ui. gyorsan csökken
17, a, hasonlóság elve b, asszociáció elve c, jó folytatás elve d, zártság elve – kakukktojás: b,
18, a, relatív nagyság b, lineáris perspektíva c, mozgásparallaxis d, binokuláris parallaxis -  kátojás: d,
19, a, alak b, nagyság c, világosság d, idő - kátojás:d,
20, Mi az észlelési konstancia – a, az észlelt tárgy észlelése állandó annak ellenére, hogy az észlelés során keletkezett retinális kép a tárgyról megváltozik
21, Mi az indukált mozgás – a, az i.m. során a kisebb tárgyhátterében lévő nagyobb háttér mozdul el azt a látszatot keltve, h a kisebb tárgy mozog
22, Nem vonásdetektor – c, sarló sejtek

PÁROSÍTÁS:
23, látás – d, elektromágneses hullámok
24, hallás – a, a levegő rezgése
25, szaglás – c, a levegőben oldott gáznemű anyagok
26, ízlelés – b, a nyálban oldott kémiai anyagok
27, Hubel és Wiesel – c, vonásdetektorok
28, Marr – d, az észlelés korai és kései szakasza
29, Sanders – a, a fájdalom fogalma
30, Melzack és Wall – b, a fájdalom-kapu elmélete

TÖBBSZÖRÖS ASSZOCIÁCIÓ:
	A, látás		c, mindkettő
	B, hallás		d, egyik sem
31, az embert érő környezeti ingerek 75-80%a ilyen úton jut el hozzánk: a,
32, adekvát ingere a levegőben oldott gáznemű molekulák: d,
33, a csapok és pálcikák segítségével történik: a
34, nélkülözhetetlen szerve a Corti-szerv: b,
35, Fontos érzékleti modalitás: c,

	a, érzékelés		c, mindkettő
	b, észlelés		d, egyik sem

36, kognitív folyamat: c,
37, két fő funkciója a lokalizáció és a felismerés: b,

38, Azon pszih. folyamatok összessége, amelyek útján felismerjük, szervezzük, és jelentéssel ruházzuk fel a környezetből érkező inf-kat: b,
39, az érzékszervben található receptorok segítségével történik: a,
40, előzetes tapasztalataink jelentősen bef. : ?












A FIGYELEM

1, nem igaz a figyelemre – c, a figyelem nem tartozik a megismerő folyamatok közé
2, milyen helyzetek az un. Dichotikus hallgatási helyzetek? – a, egy fejhallgatón a két fülbe egyszerre különböző szöveget játszanak
3, ki dolgozta ki a figyelem szűrőmodelljét? – c, Broadbent
4, mennyi a figyelem terjedelme – a, 5 és 9 közé eső
5, nem a figyelem sajátossága – d, világosság

TÖBBSZÖRÖS ASSZOCIÁCIÓ:
	A, szándékos figyelem			c, mindkettő
	B, spontán figyelem			d, egyik sem

6, tudatos mentális tevékenységet igényel: a,
7, Pavlov ’mi az?’ reflexnek is nevezi – b,
8, szokatlanul erős ingerek is kiválthatják – b,
9, a szokatlan ingerek is ilyen figyelmet váltanak ki: b,
10, segíti az önkontroll és a tervszerűség – a,
11, az érdeklődés fontos szerepet játszik a fenntartásában – a,
12, mozgó tárgyak is kiválthatják – b,
13, gyakorlás révén alakul ki – d,
14, fontos szerepe lehet egy unalmas előadás figyelemmel kisérése esetén – a,
15, a feladattudat erősíti – a,

	a, automatikus figyelem			c, mindkettő
	b, kitartó figyelem			d, egyik sem

16, gyakorlás révén alakul ki – a,
17, lehetővé teszi a figyelem megosztását – a,
18, nagy mértékű mentális erőfeszítést igényel – b,
19, legnagyobb ellensége az idő – b,
20, befolyásolják motivációink és elvárásaink – b,

	a, szűrőmodell 			c, mindkettő
	b, kapacitásmodell		d, egyik sem

21, a figyelem működését magyarázza – c,
22, a legújabb figyelemelmélet b,
23, a modell szerint csak a figyelt csatorna információi jutnak tovább és kerülnek feldolgozásra – a,
24, az elmélet nem magyarázza a saját név hatást – a,
25, a modell azon alapul, hogy a figyelem korlátlan kapacitással rendelkezik – d,
26, a modell fontos része a csillapító modell – a,
27, Treisman dolgozta ki – d,
28, a modell az un. ’koktélparti helyzetek’ vizsgálatain alapul – c,
29, az elmélet szerint a nem figyelt csatornán beérkező információk is feldolgozásra kerülnek – d,
30, a modellhez hasonló a minden vagy semmi törvénye – d,














AZ EMLÉKEZET

1, a, kódolás b, tárolás c, ismétlés d, előhívás – kátojás: c,
2, a, ikonikus b, haptikus c, echoikus d, vizuális – kátojás: a,
3, mi a felejtés formája a szenzoros tárban – a, elhalványulás
4, mennyi ideig őrzi az információt az ikonikus tár – a, kb 1 másodpercig
5, mikor lép fel proaktív interferencia? – a, ha már a bevésett inf. gátolja az új inf. elsajátítását, megőrzését
6, Mikor lép fel retroaktív interferencia? – b, ha az új inf. gátolja a régi inf megtartását
7, mit nevezünk jelzőinger függő felejtésnek? – a, amikor az emléknyom vész el
8, mikor beszélünk retrográd amnéziáról? – c, pl.: az agyrázkódás esetén nem képes felidézni azokat az eseményeket, amelyek közvetlenül a baleset előtt történtek
9, igaz az implicit memóriára(készségtár) – d, itt tároljuk a készségeinket
10, mit nevezünk mnemotechnikai eljárásoknak? – b, az emlékezet hatékonyságát növelő eljárásokat
11, nem igaz a Helyek Módszerére – d, kulcsszavakat alkalmaz
12, melyik agyi képlet felelős az emléknyomok megszilárdításáért – a, a hippkampusz és az amygdala
13, mit jelent a konszolidáció? – a, az emléknyomok megszilárdulását
14, mit jelent a kontextus hatás – a, az előhívás hatékonyabb, ha az ugyanolyan körülmények között történik, mint ahogy a kódolás történt
15, nem igaz az epizódikus emlékezetre – d, itt tároljuk a világról való általános tudásunk
16, igaz a szematikus emlékezetre – d, itt tároljuk a világról való ált. tudásunk
17, nem része a memóriának – egy szematikus hurok

PÁROSÍTÁS:
18, Miller – c, 7 plusz/mínusz 2 egység
19, Freud – d, elfojtási hipotézis
20, Baddaley és Hitch – b, munkamemória
21, William James – a, elsődleges memória

TÖBBSZÖRÖS ASSZOCIÁCIÓ:
	a, rövid idejű emlékezet		c, mindkettő
	b, hosszú idejű emlékezet		d, egyik sem

21, kapacitása korlátozott – a,
22, kapacitása korlátlan – b,
23, az információt kb. 30 mp-ig őrzi meg – a,
24, munkamemóriának is nevezik – a,
25, a kódolás elsősorban akusztikusan és vizuálisan történik – a,
26, a felejtés oka elsősorban az elhalványulás és a kiszorítás – a,
27, az inf.-t korlátlan ideig képes megőrizni – b,
28, a kódolás elsősorban szematikusan történik – b,
29, a felejtés hátterében gyakran az emléknyomokhoz való hozzáférhetetlenség áll – b,
30, emlékezeti tár – c,

	a, kódolás és bevésés			c, mindkettő
	b, előhívás				d, egyik sem

31, az emlékezés alapfolyamata – c,
32, két formája a felidézés és a felismerés – b,
33, történhet akusztikusan, vizuálisan, szematikusan – c,
34, támpontok megadása segítheti – c,
35, a szenzoros tárra nem jellemző – b,

	a, helyek módszere			c, mindkettő
	b, kulcsszó módszere			d, egyik sem

36, mnemotechnikai eljárás – c,
37, a képzeleti működést hívja segítségül – c,
38, idegen szavak tanulása során jól alkalmazható – b,
39, már az ókorban is alkalmazták – a,
40, jól alkalmazható listák szavainak memorizálására – a,









A KÉPZELET

1, Mi jellemző az eidetikus képre? – a, kivételesen élénk, fényképszerű emlékkép
2, nem jell. a fantomvégtagra – d, csak alváskor keletkezik
3, mi a kognitív térkép – a, egy belső mentális térkép, amelyet a téri tájékozódás során alakítunk ki, és a térben való eligazodást segíti
4, mit nevezünk hipnagóg képeknek – b, az alvás és az ébrenlét határán jelentkező élénk képzeleti képeket
5, nem jell a REM szakaszra – d, hosszabb ébrenlét után csökken a száma
6, melyik pszih-i irányzat kulcsfogalma a mentális reprezentáció – c, kognitív pszih.
7, ki dolgozta ki a kettős kódolás elméletét – c, Paivio
8, a, mentális b, diszpozicionális c, propozicionális d, analóg  - kátojás: b,
9, nem jell az álomra – nem mindenkire jell
10, nem jell az ábrándozásra - csak a serdülőkre jell

TÖBBSZÖRÖS ASSZOCIÁCIÓ:

	a, reproduktív képzelet			c, mindkettő
	b, produktív képzelet			d, egyik sem

11, az ilyen képzeleti működés során egy új, teljesen önálló képzeleti képet hozunk létre – b,
12, ennek segítségével vagyunk képesek mások elképzeléseit megjeleníteni – a,
13, a szépirodalmi művek élvezete elképzelhetetlen lenne nélküle – a,
14, a képzelet alapfogalma – c,
15, segítségével olyan képeket hozhatunk létre, mely a valóság eddig ismeretlen részeire világít rá – b,
16, a jövőre irányuló képzeleti kép – d,
17, újra alkotó képzelet – a,
18, lehet spontán és szándékos – c,
19, a tanár magyarázatának megértése ennek segítségével történik – a,
20, egyik formája az álomkép – d,








A TANULÁS

1, nem igaz a tanulásra – c, a környezethez való merev alkalmazkodást tesz lehetővé
2, mi az imprinting – a, korai bevésődés
3, a, helyzeti b, mozgási c, verbális d, perceptuális - kátojás:a,
4, nem jell. a imprentingre - b, bármikor kiváltható
5, nem jell. a belátásos tanulásra - d, egyszerű asszociációk kialakítása révén megy végbe
6, nem igaz a generalizálódásra - c, a feltételes reflex megjelenését ismételten nem követi feltétlen inger
7, igaz a diszkriminációra - b, megkülönböztetés
8, a,elsődleges b, részleges c, folyamatos d, semleges - Kátojás:d,
9, nem jell. a másodlagos kondicionálásra - c, csak embernél figyelhető meg
10, mi jell. a feltételes reflexre - c, akaratunktól függően működnek
11, mi nem befolyásolja a klasszikus kondicionálás erősségét - c, a befolyásolhatóság

PÁROSÍTÁS:
1, Pavlov - c, klasszikus kondícionálás
2, Skinner - d, operáns kondícionálás
3, Konrad Lorenz - a, imprinting
4, Rescorla - b, befojásolhatóság
5, Thorndike - d, effektus törvénye
6, Tolman - látens tanulás
7, Kohler - a, belátásos tanulás
8, Freud - b, identifikáció

TÖBBSZÖRÖS ASSZOCIÁCIÓ:
	a, habituáció		c, mindkettő
	b, szenzitizáció		d, egyik sem

1, a tanulás legegyszerűbb formája - a,
2, ennek során az élőlény megtanul különbséget tenni az új és ismerős ingerek között - a,
3, csak az állatokra jellemző - a,
4, az ismételt ingerhez való hozzászokás jellemzi - a,
5, ennek során az élőlény egy olyan gyenge ingerre adott válaszát erősíti fel, amelyet egy fenyegető v egy fájdalmas inger követ - b,
6, ez teszi lehetővé, hogy hevesebben reagáljunk egy készülék által adott zajra, ha azt gyakran annak elromlása követi - b,

	a, klasszikus kondicionálás	c, mindkettő
	b, operális kondicionálás	d, egyik sem

7, elveit a behavioristák írták le - b,
8, állatokkal végzett kísérletekkel igazolták - c,
9, emberre nem jell. - d,
10, korai bevésődés - d,
11, a tanulás aktív cselekvés révén megy vvégbe - b,
12, a tanulás során az állat passzív - a,
13, elveit a gyermeknevelésben is felhasználják - b,
14, jell. rá a generalizáció és a kioltás - c,
15, a diszkrimináció nem jell rá - d,
16, ingerek társítása révén jön létre - a,
17, kulcsfogalma a megerősítés - b,
18, ezzel kapcs. az effektus törvénye - b,
19, a kondicionálás erőssége az időbeli érintkezéstől függ - c,
20, csak akkor jön létre, ha az élőlény úgy értelmezi, hogy a megerősítés az ő válaszától függ - b,
21 a kond. eredményessége attól függ, hogy a feltétételes inger megjelenése milyen mértékben jósolja be a feltétlen inger megjelenését - a,

	a, identifikáció (azonosulás) 		c, mindkettő
	b, interiorizáció (belsővé tétel)		d, egyik sem

22, azonosulás - a,
23, belsővé tétel - b,
24, a szociális tanulás egyik formája - c,
25, a pszihoanalízis egyik központi fogalma - a,
26, fontos eleme a választott modellel való kapcsolat fenntartása - a,
27, a szociális tanulás legmagasabb szintje - b,
28, kezdetleges formája a cirkuláris reakció - d,
29, az átvett viselkedésforma, érték stb. függetlenedik a forrástól - b,
30, a modell ennél a tanulásnál már nem játszik fontos szerepet - b,
31, ennél a tanulásnál nagyon fontos szerepet játszik a jutalom és a büntetés - ?

















AZ ÉRZELEM

1, nem egyetemes érzelem - d, a romantika érzése
2, mi jell. az indulatra - a, rövid ideig fennálló nagyon intenzív érzelmi állapot
3, mi jell. a hangulatra - d, hosszú ideig fennálló kevésbé intenzív érzelmi áll.
4, mi jell. a szenvedélyre - b, hosszú ideig fennálló nagyon intenzív érzelmi áll.
5, nem az érzelmi élmény összetevője - d, öltözet
6, az esztétikai érzelmek közé tartozik - c, a harmónia érzése
7, nem hozható kapcsolatba az érzelmekkel - b, kisagy
8, igaz állítás a gerincvelői sérülést szenvedett beteggel végzett kísérletek eredményével kapcs - b, a gerincvelő minél magasabb szintjén történt a sérülés, annál kevésbé intenzív érzelmekről számoltak be
9, mit igazol Schachter és Singer kísérlete? - a, bizonyos körülmények között az érzelmi élmény a hehyzet kognitív kiértékelésén alapszik
10, összetett érzelem - a, bűntudat
11, a, James-Lange b, Cannon c, Melzack-Wall d, Schacher-Singer - Kátojás:c,
12, igaz állítás - d, az érzelem kifejezést öröklött és tanult tényezők, valamint a kultúra egyaránt
13, nem igaz az érzelmi reakcióra - d, az érzelmi reakciókat nem soroljuk az érzelmi élmény összetevői közé

TÖBBSZÖRÖS ASSZOCIÁCIÓ:
	a, James-Lange érzelemelmélete	c, mindkettő
	b, Cannon érzelemelmélete		d, egyik sem

1, arra keresi a választ, hogy hogyan keletkezik, és milyen tényezők játszanak szerepet az érzelmi élmény létrejöttében - a,
2, a XIX. század végén dolgozták ki - a,
3, az érzelmi élmény keletkezését a talamusz működésével hozza kapcsolatba - b,
4, az elmélet szerint az érzelmi élmény a testi változásokkal közel azonos időben jelenik meg - b,
5, az elm. szerint az érzelmi élményt a környezet a testi válaszokon keresztül közvetett módon váltja ki - a,
6, az elmélet szerint először ütünk, és utána leszünk dühösek - a,
7, alapgondolata, hogy a különböző érzelme más és más vegetatív mintázatával járnak együtt - a,
8, az elm. szerint az érzelmi élmény csupán velejárója a testi válaszoknak - b,














A MOTIVÁCIÓ

1, nem igaz a motiváció fogalmára - d, nem befolyásolja a szervezet aktivitásának mértékét
2, mi a homeosztázis - a, a szervezet belső állandóságát biztosító folyamat a külső változó környezettel szemben
3, mi a szükséglet - b, a szervezetben fellépő fiziológiai hiányállapot
4, mi a drive - c, a viselkedés belső hajtóereje
5, a, ingerkeresés b, kutató-kereső vis. c, szexuális vis. d, manipuláció - kátojás: c,
6, a, képesség hiánya hiedelmek b, stratégiára vonatkozó h. c, érdeklődésre vonatkozó h. d, tehetetlenség h. - kátojás: c,
7, mi jellemzi a kudarckerülő személyiség feladatvállalását - c, a túl könnyű és a túl nehéz feladatokat választja
8, mi jell. a sikerorientált szem. feladatvállalását - d, reális feladatvállalás jell
9, mi a jell. a kudarckerülő anyára - a, gyermekét a kudarcok elkerülésére ösztönzi
10, nem igaz a motivációs piramisokkal kapcs. - b, a piramis különböző szintjein található szükségletek csak akkor lépnek fel, ha az alattuk lévők teljesen kielégítettek
11, nem jell. Murray motivációs rendszerére - d, a rendszer csak nyílt motívumokból épül fel

PÁROSÍTÁS:
12, Maslow - c, szükséglethierarchia
13, Vallerand - d, intrinzik motiváció
14, Murray - a, TAT
15, Cannon - b, homesztázis

TÖBBSZÖRÖS ASSZOCIÁCIÓ:
	a, extrinzik motiváció		c, mindkettő
	b, intrinzik motiváció		d, egyik sem

16, önjutalmazó - b,
17, eszköz jellegű - a,
18, a cselekvés mot.-ja a cselekvésben rejlő élvezet maga - b,
19, a cs. mot.-jában külső tényezők játszanak szerepet - a,
20, a cs. mot.-jában belső tényezők játszanak szerepet - b,
21, humán motiváció - c,
22, különböző szintjei léteznek annak alapján, hogy a motivált viselkedés mennyire áll a körny. irányítása alatt - a,
23, Vallenrand 3 tipusát különíti el - b,
24, a homesztázis elvén működik - d,
25, lehet tudásra és alkotásra irányuló is - b,












A GONDOLKODÁS

1, a, premissza b, konklúzió c, komprumisszum d, szillogizmus - kátojás:c,
2, a, szintézis b, absztrakció c, analízis d, beállítódás - kátojás:d,
3, nem a problémamegoldás szakasza - b, lappangási stádium
4, nem igaz a gondolkodásra - c, nem soroljuk a megismerőtevékenységek közé
5, nem jell. az atmoszféra hatásra - a, ha legalább az egyik premissza részleges, akkor a lehetséges konklúziók közül leginkább a nem részlegeset fogadjuk el
6, mi alkotja a fogalom magját - b, a fogalomhoz tartozás szempontjából kritikus tulajdonságok

PÁROSÍTÁS:
7, Woodworth és Sells - a, atmoszféra hatás
8, Arisztotelész - a, szillogizmus
9, kategorizáció - c, a tárgyak fogalomhoz rendelése
10, prototipus - b, a fogalom legjobb példánya
11, analízis - c, részekre bontás
12, szintézis - d, a részek egységes egésszé történő összefoglalása
13, absztrakció - a, elvonatkoztatás
14, analógia - b, hasonlóság kiemelése

TÖBBSZÖRÖS ASSZOCIÁCIÓ:
	a, deduktív következtetés		c, mindkettő
	b, induktív következtetés		d, egyik sem

15, egyes eredményekből következtetünk az általánosra - b,
16, logikai következtetés - c,
17, általános tételből következtetünk az egyedire - a,
18, a szillogizmusok megoldása is ezen alapszik - a,
19, fogalomalkotás során ilyen következtetést alkalmazunk - b,
20, az előforduló hibákat az atmoszférahatással magyarázzák - a,
21, Woodworth és Sello nevéhez fűződik - a,
22, akkor használjuk, amikor számsorozatoknál ki kell következtetni az általános szabályt, amely szerint felépül - b,
23, az a logikus gondolkodási mód, ahogy logikus eredményre jutunk - c,
24, a problémamegoldó gondolkodás egyik formálya - d,












AZ INTELLIGENCIA

1, mikor és hol dolgozták ki az első IQ tesztet? - c, 1905 , Franciao.
2, a, ismeretszerzési komponensek b, Metak c, teljesítmény k d, viselkedés k - kátojás: d,
3, mi a feladata a teljesítmény-komponensnek - b, az adott feladat végrehajtása
4, jell. a hajlékony intelligenciára - a, a szokatlan helyzetekhez való rugalmas alkalmazkodást teszi lehetővé
5, mit jelent a G-faktor - a, egy általános int., amely közös minden intellektuális teljesítményben
6, nem jell. az int-ra - c, nem fejleszthető
7, milyen IQ-val rendelkeznek a szuperintelligensek - b, 140 felett

PÁROSÍTÁS:
8, Spearman - d, G-faktor
9, Cattel - a, rögzült intelligencia
10, Wechsler - b, MAWI
11, Gardner - c, interperszonális értelem
12, Spearman - d, speciális faktor
13, IQ - c, intelligenciakvóciens
14, Sternberg - b, három oldalú Int.elmélet
15, Simon és Binet - a, első int-teszt

TÖBBSZÖRÖS ASSZOCIÁCIÓ:
	a, szingularisták		c, mindkettő
	b, pluralisták			d, egyik sem

16, az int. egy egységes képesség, amely meghatározza a többi intellektuális képességünket - a,
17, Wechsler is ide tartozik - a,
18, leírták az int. általánosan elfogadott definícióját - d,
19, ha vki kiváló IQ-val rendelkezik->képességeiben is - a,
20, többféle egymástól független int. képességünk van - b,
21, Spearman is ide tartoik - a,
22, Egyik képviselője Gardner - b,
23, lehet vki jó a történelmi összefüggések megértésében, de kevésbé jó az évszámok megjegyzésében - b,
24, az intelligenciát tesztekkel mérik - c,
25, az int. az, amit az intelligencia tesztek mérnek - a,














A KREATIVITÁS

1, mikor kezdték el vizsgálni a kreativitást? - d, a XX. sz. közepén
2, milyen gondolkodás jellemzi - a, divergens
3, a, produktív b, kifejező c, reproduktív d, teremtő - kátojás: c,
4, nem a kreatív folyamat szakasza - d, ellenőrzés szakasza
5, nem jell. a kreatív emberre - c, komformizmus
6, hamis állítás - c, minél magasabb az IQ, annál nagyobb az összefüggés a kreativitás és az int. között
7, milyen int.hányadosnál válik szét az int. és a kreativitás - c, 115-120 IQ felett

PÁROSÍTÁS:
8, Taylor - c, a kreativitás szintjei
9, Wallas - d, a kreatív folyamat lépései
10, Guilford - a, kreativitás
11, Cropley - b, a kreatív ember jellemzői
12, emergentív kreativitás - d, teremkő kreativitás
13, innovatív k. - c, újító k.
14, expresszív k. - a, kifejező k.
15, inventív k - b, feltaláló k
16, originalitás - d, a gondolkodás eredetisége
17, fenencia - b, a gondolkodás könnyedsége
18, flexibilitás - a, a gondolkodás rugalmassága
19, Guilford - c, a "szokatlan használat" tesztje

TÖBBSZÖRÖS ASSZOCIÁCIÓ:
	a, kreativitás		c, mindkettő
	b, intelligencia		d, egyik sem

20, az 50es években kezdték el vizsgálni - d,
21, konvergens gondolkodás jell. - b,
22, tesztekkel mérik - c,
23, egyik jell. az eredetiség - a,
24, a jól bevált megoldások alkalmazása jell - b,
25, lehet hajlékony és rögzült - b,
26, Taylor több szintjét különbözteti meg - a,
27, folyamata 4 szakaszra különíthető el - a,
28, divergens gondolkodás jell - a,
29, lehet teremtő és újító - a,
30, problémák iránti érzékenységben mutatkozik meg - a,
31, a probl.-k több oldalról való megközelítése jell. - a,
32, alkotó gondolkodás jell. - a,

	a, kifejező kreativitás		c, mindkettő
	b, produktív kreativitás		d, egyik sem

33, Taylor nevéhez fűződik - c,
34, emergentív kreativitás - d,
35, kifejezés függetlensége jell. - a,
36, lényegi vonása: módosítás, tökéletesítés - d,
37, lényege: befejezettségre való törekvés - b,
38, a prodoktum érdekében az alkotó akár a saját szabadságát is korlátozza - b,
39, egyik példája a gyermekrajzok - a,
40, a kreativitás legmagasabb szintje - d,

	a, megvilágosodás szakasza 		c, mindkettő
	b, lappangás szakasza			d, egyik sem

41, az alkotó folyamat szakasza - c,
42, a problémával kapcs. adatok összegyűjtése jell. - d,
43, gyakran kiséri az ún. 'ahh-élmény' - a,
44, inkubációs szakasz - b,
45, a várakozás feszültsége jell - b,

by: DeLa DyNa munkája alapján