Untitled

<DOCTYPE! html>
<html>
    <head>
    <meta charset="utf-8">
        <title>A duna hídjai</title>
    <style>
        #kepes{background-color: aqua;
            width:85%; height:180px;
            margin:auto;}
            img {height: 150px;}

        #lap{width:85%; background-color: aqua;}


        h2{margin:100px; margin-top: 0px;border:2; border-style: solid; padding:50px;}


        </style>
        </head>
        <body>
            <div id="lap">
        <h1>Hidak a Dunán</h1>

            <p>A Várhegy és a Gellért-hegy közötti szűk völgy megszabta az elsődleges dunai átkelés tengelyvonalát és ezzel mindkét Duna-parti városnak, Budának és Pestnek, meghatározta a fejlődési központját. A budai oldalon a Tabán volt a legrégibb településrész, a balparti Pestnek pedig az a legrégibb városrésze, amelyik a Tabánnal éppen átellenben van.

A török kiűzése után, a Buda és Pest közötti révátkelést kezdetben repülőhíd (lengőhíd) segítette, amely a víz erejének segítségével közlekedett a két part között, az 1676-tól működtetett repülőhíd hosszú kötelét a Duna medrének közepén rögzítették, több kisebb lehorgonyzott ladikhoz. A kötél másik végére erősített kompot a víz áramlásának ereje hajtotta át az egyik partról a másikra. Ez a lengőkomp Moller Vilmos bécsi ácsmester találmánya volt. Ez volt a "Hidas".[20]</p>

        <h2>Budapesti hidak</h2>

            <p>A Duna több részre osztja Budapest területét. A városrészeket 12 közúti és 2 vasúti híd köti össze egymással a folyó felett. Budapest Duna-hídjai és a budapesti Duna-ág hidak, a felszíni közúti közlekedést segítő legfontosabb építmények Magyarország fővárosának közlekedési rendszerében.[1] A hidak ugyanakkor minden más építménynél jobban jellemzik Budapest városképét. A fővárost elkerülő M0 körgyűrű kétszer is keresztezi a Duna fő ágát Budapest területén, északon a Szentendrei-szigetnél az 1659-es folyamkilométernél lévő Megyeri hídon keresztül. Délen pedig a Csepel-szigetnél, a Hárosi-öböl torkolatánál, az 1633-as folyamkilométernél[2] felépült Deák Ferenc hídnál.</p>

        <div id="kepes">
            <img src="kep/duna1.jpg" alt="Itt egy kép a dunáról"><img src="kep/duna2.jpg"><img src="kep/duna3.jpg">

            </div>


        <h2>A hidak története</h2>

            <p>Ókori és középkori hadi hidak Buda és Pest között a Dunán[szerkesztés]
Az első Dunán átívelő hidat az ókorban Traianus római császár építtette az Al-Dunán Szörényvárnál (Turnu Severin),[3] ahol az első dák-római háborúban (102), húsz hatalmas pillérre támaszkodó kőhidat veretett Apollodórosz római építésszel.


Aquincum (Aquinco) a római kori úthálózatot ábrázoló Tabula Peutingeriana térképen[4]
A mai Budapestnél volt ősidők óta az Alföldre vezető út révátkelője, amelyet a római kereskedők is használtak. De a római korban híd is épült a Dunán a 2. században, ami az aquincumi légiós tábort kötötte össze a barbárok lakta területtel, a barbaricummal és Pest ókori ősével, Contra-Aquincummal. A pannoniai limes-szakasz - Ripa Pannonica (Pannónia partja) - egyik fontos objektuma volt az az ókori fahíd, ami a mai Árpád hídtól valamivel északabbra állt és érintette a Margit-sziget északi csücskét. A Duna bal partján lévő hídfőnél volt Transaquincum, az Aquincummal szemben lévő és a hídfő védelmét szolgáló, ellenerőd.[5]

Antonio Bonfini, Mátyás király történetírója szerint, miután Zsigmond király 1408-ban végleg Budára költöztette udvarát, 1436-ban felvetette a Buda és Pest között létesítendő állandó híd gondolatát is, „a Duna parton, palotájával szemben nagy tornyot építtetett. Szándéka volt a Dunán keresztül óriási láncot húzni, mely a folyamot elzárta volna …”. Tervét elkezdte megvalósítani és megindította a hídépítő munkálatokat először a pesti hídfőnél, majd Budán egy tornyot emeltetett, de halála megakadályozta nagyszabású tervének véghezvitelét.[6][7]</p>
        </div>
        </body>


    </html>