Athéni társadalom 2 nagy részből állt, egyik csoport a szabadok, míg a másik csoport a rabszolgák alkották.
A szabad polgárok között is voltak külömbségek. Megkülömböztetünk Teljes jogú polgárokat akik közé tartóztak az arisztokraták és a démoszok, a másik azok a betelepültek
akik nem rendelkeztek polgári jogokkal. Ebben a korban még a nők nem vehettek részt sok mindenben köztük a politikai életben sem.
Ezek a társadalmi rétegbe tartózást nagyban befolyásolta azt hogy ki milyen családba született, röviden vérségi elv alapján.

Miután megszünt a királyság Athénban az arkhóni méltóság lett a legfőbb hivatal amiket csak arisztokraták tölthettek be mivel ekkor még csak nekik voltak politikai jogaik.

Törvénybe foglalták a vérbosszú tilalmát és szokásjogot írásba foglalták. Ez önkénynek gátat szabott és védelmet nyújtott a politikai jogokkal nem rendelkező démoszoknak.
Szolónt megkérték hogy rendezze a démoszok és az arisztokraták közötti viszonyt. Eltörölte az adósrabszolgaságot és elengedte az adókat és teljesítette a szegénység követeléseit.
Ezzel képes volt sok parasztnak megőríztetnie a földjüket. Politikai jogokat biztosított a szegényebb polgároknak úgy hogy részvételi lehetőséget biztosított a népgyűlésen és a esküdtbíróságokban.
A lakosságot újraosztotta, így már nem származás alapján volt hanem a vagyon határozta meg az emberek politikai jogait és a katonaságban való részvételt.
Ezzel növelte a démoszok hivatali és a katonai szerepét. Ezzel Szolón megteremtette a demokrácia alapját.

Kr. e. 6. század közepén Peiszisztratosz magához vette a hatalmat és zsarnokságot vezetett be. Miután a zsarnokságát felszámolták olyan intézményrendszert alakítottak ki amely kiszorítja a zsarnokság visszatérését.
Minden athéni polgár jogot kap a hatalom ellenőrzésére. A változtatásokat Kleiszthenész intézte. A poliszt felosztotta területekre.  Biztosította a szélesebb demokráciát amivel megszüntette a szabad polgárok közötti jogi különbségeket.
A legfőbb hatalom a népgyűlés kezébe került  amelyben minden athéni polgár részt vehetett. A népgyűlés hozta a törvényeket, a háborús kérdéseket és kisebb kérdéseknek a döntése az ő kezükbe volt.
Mikor a népgyűlés nem ülésezett a tanács vette át az ügyeket. A tanácsnak a létszámát felemelték 500ra.
Katonai vezetők a sztratégoszok voltak akiket 1 év után újra választhatóak voltak.

Periklész korában bevezették a napidíjat az esküdtbíósági munkák után.