Fiktiv Hungary - CEMP

Az InfoRádió Magyarország első hírrádiója, amely a hét minden napján hajnaltól késő estig negyedóránként szolgáltat friss budapesti, országos és nemzetközi híreket.

Az InfoRádió honosította meg és hozta létre Magyarországon a hírrádiózás műfaját 2000-ben, az akkor hatályos médiatörvény biztosította lehetőségek alapján speciális karakterisztikájú kereskedelmi rádióként indult a 95,8 MHz-es frekvencián 2000. október 2-án. Az első és egyetlen magyarországi hírrádió eddigi műsorszolgáltatásának sajátos arculatára és bevált szakmai elemeire építve, az új törvény adta lehetőségeknek megfelelően, pályázott majd elnyerte az InfoRádió Kft. a budapesti 88,1 MHz-es közösségi frekvenciát, melyen 2012. szeptember 1-jén kezdte meg sugárzását.

A magyar média első kereskedelmi hírrádiója 2000 októberi indulása óta a fővárosi régió második leghallgatottabb regionális frekvenciája lett. A piac ezzel igen gyorsan visszaigazolta azt, hogy szükség van egy 24 órán át híreket és információkat sugárzó programra. Az FM 88,1-as frekvencián, Budapesten és 70 km-es körzetében fogható adó sajátossága, hogy az ide kapcsoló hallgató a nap bármely szakában rövid idő alatt átfogó és hiteles képet kaphat Magyarország és a világ legfontosabb és legfrissebb híreiről. Az InfoRádió programját- és műsorszerkezetét tekintve szakít a magyar sajtó nagy részét jellemző „vélemény-újságírás”műfajával. Szerkesztési alapelveinek megfelelően egymás mellett szólaltatja meg a közügyekben egymással szembenálló feleket és nézeteket, a hallgatóra bízva az elhangzottak értékelését.

Az InfoRádió a nap 24 órájában, a hét minden napján 15 percenként jelentkezik friss budapesti, országos és nemzetközi hírekkel. Az Info-műsorszerkezet másik jellegzetessége, a „breaking news” lehetősége, azaz az adás megszakítása és gyors átstrukturálása a nagy horderejű eseményeknél, mint amilyen pl. a közelmúltban az Egyesült Államok elleni terrortámadás volt. A hírrádió a reggeli és délutáni csúcsidőben - a fővárosi adók között leggyakrabban - 10 percenként tájékoztat az aktuális közlekedési helyzetről. A gazdasági döntéshozókhoz szól a mindennap 9 és 10 között elhangzó gazdasági műsorsáv, 10 és 12 óra között pedig - a hírek mellett - az egyre nagyobb társadalmi érdeklődésre számot tartó közéleti témákkal, egészségügyi, önkormányzati, környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozik az InfoRádió adása. A gyorsan közkedvelté vált tematikus magazinműsorok hétköznap 18 óra 30 -tól, illetve ismétléseik hétvégén reggel és este jelentkeznek - természetesen a 15 percenként hallható hírblokkok között.

A hírrádió - Magyarországon egyedülálló szolgáltatással - 15 percenként jelentkezik friss budapesti, országos és nemzetközi hírekkel, a nap 24 órájában, a hét minden napján.

Hírek:
Minden órában egészkor és félkor ötperces, részletes híradás, minden negyedkor és háromnegyedkor pedig a nap legfrissebb és legfontosabb információit összefoglaló egyperces hírblokk hallható.

„Breaking-News”
A műsorfolyam egyik legeredetibb szolgáltatása, a „breaking news”, az adás megszakítása a nagyobb horderejű eseményeknél - mint ahogyan az Egyesült Államok elleni terrortámadás napjaiban is történt.

Időjárás-jelentés
Fix időpontban, egész nap minden óra 02-kor és 32-kor jelentkezik a háromnapos előrejelzést tartalmazó időjárás-jelentés, a reggel 6 és 9 óra közötti csúcsidőben pedig minden negyedórában értesülhet a hallgató a meteorológiai kilátásokról.

Közlekedési-hírek
Fix időpontban, a reggeli és délutáni csúcs idején a budapesti rádiók között egyedülálló módon, 10 percenként, egyébként napközben félóránként, minden óra 01-kor és 31-kor tájékoztatja hallgatóit az aktuális közlekedési helyzetről az InfoRádió.

Sport
Reggeli csúcsidőben (06.00-09.00, valamint 16.00-18.30 között) minden óra 10-kor és 40 kor, csúcsidőn kívül (09.00-19.00 között) pedig minden óra 40- kor hallhatók a sporthírek.

Tematikus órák
A hírek között az InfoRádió továbbra is sugároz rövid, általános érdeklődésre számot tartó összeállításokat, a napi események hátterét bemutató interjúkat. 9 és 10, illetve 15 és 16 óra között „Gazdasági Percek” címmel, 10 és 12, valamint 13-15 óra között pedig a „Közszolgálati Percek” címmel sugároz a napi híreket kiegészítő háttéranyagokat a rádió. A Közszolgálati Percekben elsősorban önkormányzati, környezetvédelmi, egészségügyi stb. kérdésekkel foglalkozó riportok hallhatóak.

„Önt hallgatjuk!”
Az esti órákban sugározza a rádió a hallgatói kérdéseknek is teret adó beszélgetős, „betelefonálós” műsorait. Az InfoRádió egyik kiemelt műsorának számító ARÉNA c. interaktív magazint 19 és 20 óra között sugározza a rádió. Az Aréna vendége nap mint nap egy-egy fontos közéleti személyiség, politikus, gazdasági vezető, akinek a hallgatók is tehetnek fel közvetlenül kérdéseket. A 21 óra és 24 óra közötti időszakban a nap legérdekesebbnek ítélt témáiban mondhatják el a véleményüket a hallgatók: nem véletlen, hogy a REFLEX c. műsor rövid idő alatt komoly hallgatótáborra tett szert.

===
A Napi Gazdaság a független üzleti és pénzügyi hírlap, az üzleti élet egyik legfontosabb hírforrása. Tárgyszerű és mértéktartó írásaival a gazdasági és vállalati irányítók, a pénz- és tőkepiaci befektetők döntéseit támogatja. Mondandóját, hangnemét és stílusát a visszafogott és megbízható szakszerűség jellemezte, szerkesztőinek felkészültségét a piac több szakmai díjjal is elismerte

A Világgazdaság napilap eredetileg a Magyar Gazdasági Kamara tulajdonában volt. Innen vált ki az 1991. szeptember 17-én először megjelent Napi Világgazdaság, amikor az akkori budapesti Bécsi úti szerkesztőségből a Világgazdaság – a kapcsolódó újságírókkal együtt, Gyulai István főszerkesztővel – a Magyar Távirati Iroda (MTI) székházába költözött. A Magyar Gazdasági Kamara a szétválást követően bírósághoz fordult a név és a zöld színű papír használata miatt. A változtatásra kötelező bírósági döntés után, 1992 januárjától használják a Napi Gazdaság elnevezést és 1992. január 15-től 1993. augusztus 31-ig sárga finn újságnyomó papíron jelent meg. Ezt követően fehér alapú volt a Napi Gazdaság 2003-ig.

1992-ben a Co-Nexus Holding Vagyonkezelő Kft. és a Világgazdaság Szerkesztőség Kft. 50-50%-os arányban hozta létre a Napi Gazdaság Kiadói Kft-t 50 millió forintos alaptőkével a Napi Gazdaság kiadására. 1992–1993-ban a lap még jellegzetes portréfotókkal illusztrált volt. A későbbiekben – egészen 2002-ig – szinte teljesen eltűntek a fotók.

A Napi Világgazdaság 1993 júniusáig maradt a Bécsi úti épületben és ekkor költözött a Csata utcai irodaházba.

1998 áprilisában a Co-Nexus Rt. felszámolója, a Duna-Libra Rt. árverésre bocsátotta a kiadót – az 52 millió forintos kikiáltási árról induló céget végül 270 millió forintért vásárolta meg egy befektetői csoport, amelynek képviselője Süle László volt. Az árverés után nem sokkal a részvények 40%-át átvette a szerkesztőség tagjaiból alakult Napinvest Kft., amelynek többségi tulajdonosa Korányi G. Tamás volt.

Egy tőkeemelés következtében 2001-ben a Napinvest Kft. tulajdonrésze 35%-ra csökkent.

2003. február 3-án jelent meg a lap először lazacszínben, új tördeléssel, arculattal.

2006. december 6-án a Napinvest Kft. megvette a Storyline Kft. 65%-os tulajdonrészét. Az ügylet során a felek a Napi Gazdaság Kiadót és a Napi Online-t mint egymáshoz kapcsolódó médiavállalkozásokat együttesen több mint 800 millió forintra értékelték. A tranzakció 2007 első felében zárult le. A Napi Gazdaság új főszerkesztője Korányi G. Tamás lett, az ügyvezető igazgatói posztot pedig Rónai Balázs töltötte be, aki eddig a Napi Online ügyvezető igazgatója volt.

Süle László a 2007 tavaszáig húzódó eladási ügylet lezárásáig felelős szerkesztőként szerepelt a lap impresszumában. Az ügylet befejezése után április 24-től Baka Zoltán töltötte be a felelős szerkesztői posztot.

2007 júniusában a Közép-európai Média Kiadó és Szolgáltató Zrt. (CEMP) 500 millió forintért 50%-os tulajdont szerzett a Napi Gazdaság Kiadó Kft.-ben, ezzel az eddig „magányosan álló” gazdasági napilap egy most formálódó, főként az internetes médiában erős pozíciókkal rendelkező hazai, magántulajdonban lévő médiacsoporttal lépett stratégiai szövetségre.

A megújult menedzsmenttel rendelkező lap a 21. század nyugat-európai gazdasági sajtójának példáját követve, 2007 augusztusában nemcsak formájában, hanem tartalmában is felfrissült. Könnyen értelmezhető, látványos grafikai elemekkel, több képpel, elemzéssel 24 oldalon jelenik meg. Az üzleti-pénzügyi hírek mellett kiemelt hangsúlyt helyez a hírek, események következményeinek, hatásainak bemutatására. A lap célja, hogy olvasóit mérvadó elemzésekkel, megbízható háttér-információkkal lássa el, amelyek a sikeres üzleti döntéseik meghozatalában nélkülözhetetlenek.

===
Az Infostart.hu online közéleti hírportál. A szlogenje: a tárgyilagosság olvasható. Az InfoRádióval együttműködve – a hírrádiótól megszokott tárgyilagos megközelítésben – friss hírekkel, elemzésekkel, interjúkkal informál. Havonta csaknem kétmillió egyedi látogatója van, és több mint hétmillió cikkét olvassák el (a Gemius Prism mérése szerint).

A napi hírfolyam mellett egyedi audio- és videotartalmakat kínál az oldal, az okosrádió-felületen letölthetők a legfrissebb politikai, gazdasági, sport-, időjárási vagy közlekedési hírek, és a tematikus magazinműsorok teljes, kereshető hangtára is megtalálható egyetlen platformon.

===
Az Index az egyik leglátogatottabb magyar internetes portál.

1998-ban az egyik legnépszerűbb hazai hírportál az iNteRNeTTo (napi 8000-es olvasottsággal). A csapat a lapot komoly hírportállá akarta fejleszteni, ezért kezdetben elzárkóztak a befektetői megkeresésektől, és gyorsan megemelték a fejlesztési támogatásokat (mintegy 2,5 milliós forgalom mellett nagyjából nullszaldósan működött a cég). A befektetői ajánlatok azonban csakhamar több százmillió forintra kúsztak fel. A vezetők a koncepcionális ellentétek miatt megkezdték a kivásárlási tárgyalásokat az IDG-vel (International Data Group). Ezt megelőzendő Nyírő András, Gerényi Gábor és Uj Péter új céget alapítottak URL Consulting néven, amely 1999 áprilisában 15 millió forintos kivásárlási ajánlatot tett az IDG-nek. A következő szerkesztőségi ülésen Bíró István (az iNteRNeTTo vezérigazgatója) elbocsátotta az ajánlattevőket, melyre válaszul az egész szerkesztőség felmondott.

A szerkesztőség a botrányt követően átvonult a Maros étterembe, ahová elhívták Kőrösi Ákost, a későbbi befektetőjüket, és megállapodtak az index elindításában. Két nappal később a Trafó – Kortárs Művészetek Házában tartották első értekezletüket Nyírő András vezetésével (aki egyébként az újság névadója is). Az iNteRNeTTo főszerkesztője Andrassew Iván lett, aki új csapatot épített. (A sors furcsa fintora, hogy az egykor vágyott portál kiadói jogai két évvel később jutányos áron az index.hu tulajdonába kerültek.)

1999. május 17-én felállt az index. Az oldal szerkezete hármas elrendezésű volt, logóját Nyírő András tervezte.

Aznap kétszáz fős sajtótájékoztatót tartottak a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) székházában – az ekkor huszonhat tagú szerkesztőség egy emberként állt ki az erre az alkalomra készített plakátokon földgömböt pörgető Nyírő mellett, és bejelentették, hogy „Index” néven új lapot alapítanak, amelyet változatlan stílusban szerkesztve hálózati tömeglapnak, átfogó információszolgáltatónak, „úgynevezett portálnak” szánnak.

Kőrösi Ákos Zsolt cége, az Inventra Kft. lett az Index tulajdonosa és finanszírozója. A vállalat internetes szoftverek fejlesztésére koncentrált, de kezdetben más szoftverfejlesztési projekteket is elvállaltak, 1999-re azonban már a cég teljes bevétele az internetes piacról származott.

Az Index elsősorban hírmagazin, vagyis elengedhetetlenül fontosnak tartja, hogy beszámoljon a napi hírekről. Azonban (az egészen tág értelemben vett) szórakoztatást is feladatának véli, amihez szintén számos lehetőséget biztosít, persze mindezt úgy, hogy előtte az olvasó megkapja a hírfolyamot, amit igényel. Így a „nem lehet az egyik a másik nélkül” koncepciója érvényesül.

A blogok, „vagyis egy folyamatosan frissülő, szubjektív tartalmú, valamilyen téma köré szerveződő weboldal” (Weblog), megjelenésében, elterjedésében és térhódításában látja az Index a jövőt, vagyis azt, hogy az információt előbb utóbb a bloggerek, vagyis a blogok készítői fogják szolgáltatni, akiket nehéz lesz majd megkülönböztetni a hivatásos újságíróktól. Az embereknek azonban meglesz a lehetőségük arra, hogy kiválaszthassák a számukra hiteles forrást. Az Indexnek az a célja, hogy felszívja ezen bloggerek javát, és helyet biztosítson számukra a megjelenéshez.

Az Index egy olyan internetes újság megvalósítására törekszik, amely megpróbál minél szélesebb körben publikálni, így például az egyes blogokban nem csak a TV-ről lehet olvasni, hanem külön egyes műfajokról, akár a sorozatokról is. A híreket legnagyobb százalékban hírügynökségektől veszik át, és sok esetben bármiféle módosítás nélkül le is közlik.

A több, mint 70 fős szerkesztőgárda igazi közösségként működik, inkább egy civil szervezetként fogható fel, annak minden előnyével és hátrányával. Az ötleteiket megosztják egymással, amiből bárki szabadon meríthet ihletet az írásához. Az Index sokszor vállalja őszinte véleményét egy-egy írásában, vagy éppen vállalkozik különböző (lehetetlennek tűnő) feladatokra. Az egyik ilyen kiemelt vállalkozás például az egyik kolléga minimálbérből való megélésének próbája volt.

Ha a Startlapot, az Origót és az Indexet a látogatók száma és a web használatának intenzitása alapján összehasonlítjuk, az Index a harmadik, illetve a második pozíciót foglalja el. A profil szempontjából azonban aligha nevezhetnénk a három lapot egymás konkurensének, ugyanis azok az Indexszel ellentétben nem az újságírókkal való hírgyártással vagy egyáltalán hírgyártással akarják a látogatókat megtartani a letöltésszámot növelni.

Az Index stílusát tekintve felvállal olyasmit is, ami inkább réteglapok jellemzője, szemben a mainstream médiával, ahol jellemzően az a cél, hogy minden réteg számára befogadhatóvá tegyék a tartalmakat: gyakran szókimondó (esetenként trágár), így elsősorban azokat célozza meg, akik ezt elfogadják. Természetesen, mint a legnagyobb internetes újság, mindenkit szeretnének megnyerni. A szókimondás ellenére (vagy épp amiatt) az Index népszerűsége évről évre feljebb ível.

A lap egyedisége abban is megmutatkozik, hogy nem követ, nem másol és nem használ mintaként semmiféle külföldi médiumot sem megjelenésben, sem a tartalomszolgáltatás tekintetében.