Vers

HyByBy: Öreg ERDÉLY Idejében

Ébredez a nap székelyföld HARGITAI ormán,
Toronymagas bükkfáK RÁZzák a lombjukat lomhán.
Az erdőben a GALLY DÚS. EKe szánt lenn a földön,
Eloszlik a FEKEteség, a rőt korong feljön.

Az égi gömBÖCSKE Immár mindent fénybe burkol
Nagyot sóhajt a HIDEG FÖLD, Itt a meleg újból
A hajnal regGELLÉ ÉRt, szél simítja a lankást
Valahol tűz pattoG, ODA vessünk most pillantást.

Cseréptetős háznál Márton KOVÁCS áll a kertben
Hatalmas NAGY máglyát rakott, azt figyeli csendben
Bent a szögön himbálódzik az aPA KUCSmája
S Bertalan, a MESTER fia még szundít javába

Márton haMAR KÓtyagos fia ablakához megy
S kiált: "Az álmából ma még kiTÖR-E KIs HERCEG?"
"FÉLIg éber vagyok már" - hangzik a bágyadt válasz
"A SZABÓ fölös posztóit égetem, beszállhatsz."

"Hozz fát" - mondja. Csekély teHER BERTalan számára
"Egy tönköt leTÖRÖK" - mondja, s hozza tűz alája
HenGERG E LYukacsos tuskó - "Jól elkorhadt ősszel
S a SZÚ HÁNY Ívet rótt még bele..." - lángokban vész el.

Márton felnéz, s fejére csap: "Hisz SZOMBATI nap van,
Korábban szólt a NÉMET, az a bizonyos HOFFMANN,
Hogy mivel VARGA, kéne neki egy új, éles kés."
"Menjünk hát! Elegáns PÓLÓ, Cipő kell nekem még

"Hisz lassan már elKOP CSÓkafekete bakancsom,
S ez a poroS ING LÁRvajárt, új kéne ha mondom."
"Cipőt ott kaPOL. Ó, Cudar élet, ne késsünk el,
Szólj anyádnak erDŐM ÖT ŐR vigyázza, ahogy kell."

Intézik, s jönnek. Foly' a VÍZ LE Róluk, meleg van.
A faLU KÁCSái jöttükre rebbennek nyomban.
"HoppSZA-LA, Ide gyertek!" Hallatszik a kiáltás,
"SüTI A Nap fejeteket, van még hely, beszállás!"

"JuH ORV ÁTHozatalát remélem nem csináltok" -
Szól Márton - "MogHORVÁT Hanem itt mostan nem játszok,
TolLAM PERT sosem írt" - s azzal beszállnak mindketten,
S eltűnnek mint DUBRAVICZKY és HORVÁTH versemben.