Trianoni békeszerződés és annak következményei:

Magyarország 1920. június 4-én írta alá Trianon kastélyában az I. világháborút lezáró békét.
A Trianoni békeszerződés gazdasági-társadalmi hatásait tekintve a magyar történelem legsúlyosabb tehertétele volt, mely egyaránt súlytott és súlyt napjainkban is minden magyar állampolgárt nemzeti, vallási és politikai hovatartozás nélkül.
A szerződés Magyarország (Magyar Királyság) új határainak megállapítása mellett korlátozta a magyar hadsereg létszámát (35 000 főben), megtiltotta légierő és nehézfegyverek tartását.
A szerződést nem írta alá a szintén az Antanthoz tartozó USA, amely akkor nem lett tagja a Népszövetségnek. Az USA és Magyarország később Washingtonban kötött békét: ez a Népszövetségre vonatkozó cikkelyek kivételével szó szerint megegyezett a trianonival.
1.	A magyar delegációt a tárgyalásokon gróf Apponyi Albert vezette. Nem volt szigorú tárgyalás, az Antant képviselői fogadták a magyar küldöttséget, és egyszerűen közölték vele a feltételeket.
2.	Ezután átvették a magyar álláspontot tartalmazó dokumentumokat, majd pár nap múlva - anélkül, hogy figyelembe vették volna a magyar érveket - közölték a döntést.
3.	Az új határokat elvileg a Woodrow Wilson amerikai elnök jelölte ki.
4.	A magyar tárgyalási stratégia sem volt kompromisszumkész: a teljes integritást célozta ahelyett, hogy a magyar lakosságú határmenti területek megtartására törekedett volna. Részben ezért is hagyták figyelmen kívül.
5.	 A szerződést az 1921. évi 1992.-es törvénycikkel iktatták be a magyar jogrendszerbe ez volt az egyetlen magyar törvény, amely fekete keretben jelent meg

A Magyar Királyság lakóinak száma 18,2 millióról 7,6 millióra esett vissza.




Magyarország az alábbi területeket veszítette el:
•	Erdély és jelentős területek Magyarország keleti részéből Romániához
•	A szlovákok, rutének által is lakott északi területek többsége, Csehszlovákiához
•	Délen a Szerémség, Bácska és a Bánság nyugati része,  Jugoszláviához
Nyugaton egy sáv, a Felsőőrvidék Ausztriához került
•	Északon Szepes és Árva megyéből kb. 500 km2 területet Lengyelország kapott meg.
A fegyverkezési és egyéb korlátozásokat 1937-ben felmondta a magyar kormány, lényegében visszhang nélkül.