Fiktiv Hungary - Ringier Axel Springer

A Ringier Axel Springer Magyarország Kft. (rövidített neve: RAS Magyarország Kft.) a magyar sajtópiac jelentős médiavállalata, amely az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft. és a Ringier Kiadó Kft. fúziójával jött létre 2014-ben.

Az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft. a német Axel Springer SE cég magyarországi leányvállalata, a magyar sajtópiac jelentős szereplője volt. Az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft. 2014-ben egyesült a svájci tulajdonú Ringier Kiadó Kft.-vel. Az új cég Ringier Axel Springer Magyarország Kft. néven működik tovább. A kiadó 1989-es megalapítása óta dr Bayer József látta el az ügyvezető igazgatói feladatokat 2019-ig, amikor is bejelentette nyugdíjba vonulási szándékát. Utódja Kovács Tibor, aki korábban már 13 évet dolgozott a Ringier Kiadónál, 2019 szeptemberétől vezeti a vállalatcsoportot. 2014 októberében a Ringier Axel Springer Magyarország Kft. regionális újságokat adott el a Mediaworks Hungary Zrt.

===
A Népszabadság Magyarország legnagyobb példányszámú politikai napilapja. Budapesti és országos kiadásban jelenik meg a hét hat napján, váltakozva más-más mutációs regionális oldalakkal. Színes, tematikus mellékletei is vannak. Az újság a rendszerváltásig a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) központi lapjaként működött. Az Magyar Szocialista Párthoz (MSZP) kötődő Szabad Sajtó Alapítvány révén ma is jelentős befolyása van a pártnak a lapban.

A Népszabadság Magyarország vezető közéleti napilapja, amely több mint félmilliós olvasótáborával jelentősen meghaladja a többi közéleti napilap együttes olvasószámát, és a reklámpiacon évek óta az első helyen áll a nyomtatott sajtótermékek között.

A lap életének meghatározó eseményei egybeesnek hazánk legújabb kori történelmének legfontosabb állomásaival. 1942-ben jelent meg a Szabad Nép első, illegális kiadása, amely 1945-től legálisan került utcára. 1956-tól a lapot Népszabadság néven adják ki. 1990-ben megalakult a Népszabadság Rt. a Bertelsmann-csoport részvételével. A Népszabadság Rt. többségi tulajdonrészét, 67,7 %-ot 2005-ben a Ringier Kiadó szerezte meg. A Népszabadság 2006-ban Zrt.-vé alakult. A lap 2014-től az újság Ringier Axel Springer Magyarország Kft. részévé vált.

A Népszabadság pártoktól, politikai mozgalmaktól és szervezetektől független napilap, szerkesztősége önálló szellemi műhely. A lap szellemisége a demokrácia alapelvein, a szabadság és jogegyenlőség eszméin alapul. Működésében a sajtószabadság érvényre juttatása vezérli.

A lap közléspolitikai elvei és törekvései: a hírek közlésénél tárgyilagosság és hitelesség, a vélemények és kommentárok megfogalmazásánál kiegyensúlyozottság és igényesség, törekvés az egyéni és közösségi érdekek összehangolására, a szabad piacgazdaság és a társadalmi igazságosság értékeinek egyidejű képviseletére.

A Népszabadság széles körben ismert és olvasott néplap, illetve minőségében elismert referencialap, amely a magyar közéletben betöltött szerepe folytán feladatának tekinti a magyar kultúra és a nemzeti identitástudat ápolását.

A Népszabadság Rt. a lap megjelentetésén kívül jelenleg állandó mellékleteivel igyekszik a sokszínű olvasói igényeknek eleget tenni. A Népszabadságot több mint száz, magasan képzett újságírója és saját tudósítói hálózata a hazai hírpiac egyik vezetőjévé teszi.

===
A Blikk a svájci Ringier kiadó magyar leányvállalatának (Ringier Kiadó Kft.) kiadásában 1994 márciusától megjelenő magyar nyelvű bulvárlap. 1998-ig hatszor jelent meg egy héten, azóta Vasárnapi Blikk címen kiadják a hetedik lapszámot is. 2004-ig a lapot a Szikra nyomda készítette. A Blikk 2004-től teljesen színes formában jelenik meg, mióta a Ringier saját nyomdájában készíti. A lap 2014-től a Ringier Axel Springer Magyarország Kft. kiadásában jelenik meg.

Kolossváry Balázs, a Blikk jelenlegi főszerkesztője 2014 augusztusában vette át a lap vezetését. Korábban kilenc évig a Blikk főszerkesztő-helyettese volt, majd megbízott főszerkesztőként dolgozott a lapnál. Pályafutása a Ringier kiadónál 1998-ban kezdődött, amikor az újság sportrovatába került. Később dolgozott a Szórakoztató rovat vezetőjeként is, majd 2005-ben főszerkesztő-helyettes lett. A szerkesztőségben közel nyolcvan fő dolgozik.

A Blikk szórakoztató napilap, amely a legszélesebb körű olvasóréteget látja el az élet minden területéről szóló információkkal és hasznos, a mindennapi életet megkönnyítő szolgáltatásokkal. Pártatlanul, politikai elfogultságtól mentesen ad gyors tájékoztatást Magyarország és a nagyvilág eseményeiről, közben pedig az olvasók életét, vágyait, érzéseit pontosan közvetíti. A lap könnyed hangvételű, szórakoztató stílusú cikkekre épül.

Nagy terjedelemben ad hírt a sztárvilág eseményeiről és bőségesen szolgál sport információkkal is. Az újság nagy hangsúlyt fektet a tipográfiai elemekre, domináns hatáseleme a látvány, ezt szolgálják a nagy, színes fotók és az infógrafikák. A tájékoztatás mellett szerephez jut a szolgáltatás is, rendszeres jelleggel adnak szaktanácsadók válaszokat az elektronikusan vagy postai úton beérkezett levelekre, illetve telefonos megkeresésekre.

A Blikket a Ringier Verlag alapította Magyarországon 1994-ben. A Blikk megjelenésének pillanatában a magyar tabloid piacon öt cím volt megtalálható. A bulvársajtó piacára a folyamatos változás a jellemző: az eltelt évek során tabloid lapok szűntek meg, indultak újra, új befektetők jelentek meg, majd tűntek el, lapok fuzionáltak. A mai Blikk piacvezető nemcsak saját szegmensében, hanem a magyar napilap piacon is. A közel 100 fős szerkesztőség nagyobb arányban vidéki, zömében középfokú végzettséggel rendelkező olvasókat lát el naponta a legfrissebb csemegékkel.

===
A Világgazdaság (a lap beceneve: zöld újság) 1969 óta megjelenő, a magyar és a világgazdaságról, üzleti életről tájékoztató napilap, amelyet az 1980-as években csak zárt körben terjesztettek. Ez a lap volt az elődje a HVG hetilapnak.

A lap létrehozását Tardos Márton közgazdász kezdeményezte még 1968-ban, az új gazdasági mechanizmus bevezetésekor. Tardos akkoriban a Konjunktúra- és Piackutató Intézetben dolgozott, így egyfelől pontosan tudta, hogy a gazdasági vezetők körében nagy szükség van egy ilyen lapra, másrészt a korszak nehézkes és pártirányítású sajtóirányításával könnyebben el tudta fogadtatni a lapindítás indokait. A lap tulajdonosa a Magyar Kereskedelmi Kamara és a Konjunktúra- és Piackutató Intézet lett, kiadója pedig a Hírlapkiadó Vállalat.

A lapnak 1968 októberében két próbaszáma jelent meg, majd novemberben még további mutatványszámok. A hivatalos megjelenés csak 1969 januárjától indult. A Világgazdaság elsődleges célja a hazai gazdasági és kormányzati vezetők napi tájékoztatása volt a világgazdaság, illetve a magyar gazdaság legfrissebb eseményeiről, trendjeiről. Az akkori Magyarországon egyedülálló módon a nagy nyugati hírügynökségek anyagait (Reuters, Associated Press, UPI) a Világgazdaság szerkesztősége közvetlenül és azonnal telexen megkapta.

A lap a kor többi sajtótermékéhez képest viszonylag szabad szellemben, az MTI erősen szűrt híranyagain jelentősen túlmutató forrásokra támaszkodva közölhette a világgazdaság híreit, ami számos konfliktusnak volt a forrása. Várkonyi Péter és Marjai József bírálták a lapot és igyekeztek ellehetetleníteni. Az új gazdaságpolitika megfeneklését és Nyers Rezső háttérbe vonását követő években nagyon komolyan felmerült a lap megszüntetése is. Egyfajta kompromisszumos megoldásként, a lap szerkesztőségéből alapították meg a HVG (akkor még Heti Világgazdaság) című hetilapot, melynek első lapszáma 1979. június 7-én (május 9-i próbaszámmal) jelent meg, és ezzel közel egy időben - június 1-től - a Világgazdaság lekerült az újságosstandok polcairól, és zárt terjesztésű, a Magyar Kereskedelmi Kamara tagvállalatainak járó lappá minősült vissza. Ezt a korlátozást csak 1988-ban oldották fel, az azévi április 9-i lapszám volt közel egy évtized után az első, amelynek a fejlécéről lekerült a belső használatra felirat.

A lap első és leghosszabb ideig hivatalban lévő főszerkesztője Gyulai István volt 1968-tól 1991 áprilisáig, ténylegesen azonban csak 1992 októberében vonult nyugállományba. Távozását követően egy szerkesztőbizottság vette át a vezetést, tagjai Elek János, Emőd Pál, Szabó Márta voltak, a bizottság elnöke pedig Vince Mátyás, így a főszerkesztői titulus formálisan Vincét illette. 1992 után a szerkesztőség élén leghosszabb ideig - mintegy 9 évig - Bánki András, illetve Kocsi Ilona állt, aki az ezredforduló környékén öt évre a Magyar Hírlap főszerkesztői székébe került, de előtte és utána összesen hat évig a Világgazdaság élén állt, és főmunkatársként is évekig dolgozott a lapnál.

A szerkesztőség kezdetben a Dorottya utca 6. szám alatt volt, a Technoimpex-székházban, majd egy évtized után átköltöztek a Wesselényi utca 57-be. A rendszerváltást követően Budára költözött a lap, ahol számos helyen megfordultak, így a Bécsi úton, a Naphegy tér 8-ban, az MTI székházában, majd a Maros utcában és a Városmajor utcában, hogy aztán visszaköltözzenek a Bécsi útra, a volt Népszabadság-székházba.

A lapnak 1996 óta van honlapja (www.vilaggazdasag.hu), a cikkek azonban csak 2002 óta érhetők el a www.vg.hu címen.

A lapot a rendszerváltást megelőzően a szokásoknak megfelelően a Hírlapkiadó Vállalat jelentette meg, majd 1991-ben megalakult a Zöld Újság Rt., amely 2014-ig volt a lap kiadója. 2001-ben a kiadóvállalatba bevásárolta magát az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft. A lap 2014-től a Ringier Axel Springer Magyarország Kft. kiadásában jelenik meg.

A Világgazdaság megbízható, naprakész, objektív információforrás, az üzleti élet befolyásos, mértékadó lapja. A tényekre alapozva vizsgálja a magyar és nemzetközi gazdaságot, vállalatokat, az EU eseményeit. A belső szerzők mellett neves külső szakértők foglalnak állást a tényekről. A Világgazdaság az információszolgáltatás, véleménynyilvánítás mellett fontosnak tartja a tanácsadást is, segít eligazodni a befektetési és pályázati lehetőségek között, a cégek működtetésével, adózásával kapcsolatos kérdésekben, az emberi erőforrás témájában. A képet ágazati, régiós és ország mellékletek, szakoldalak színesítik.

A Világgazdaság a hozzá kapcsolódó többletszolgáltatásokkal (online, konferenciák, szakmai kiadványok) a döntéshozók elérésének hatékony kommunikációs eszköze.

===
A Nemzeti Sport Magyarország egyetlen sportnapilapja, a Népsport utódja. (Nincs közvetlen összefüggése az 1903-ban alapított, azonos című lappal.)

Az első, Nemzeti Sport című újság alapítója Fodor Károly műegyetemi vívómester. Az akkoriban hiánypótló újság Fodor vívótermében készült. Az első újság 30 fillérbe került.

1903-ban hetente jelent meg először a vívással és minden egyéb sporttal foglalkozó hetilap. Szerény példányszámban, kis méretekben, fekete-fehér változatban, a tudósítók kézzel írt oldalakat juttattak el a szerkesztőkhöz. 1907-ben a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) hivatalos lapjává nyilvánította. 1912. november 10. és 1919. október 2. között – a túlzott mértékben megnövekedett költségek miatt – nem jelent meg. 1919. szeptember 18-án az első kiadvány Képes Sport címmel jelenik meg. Október 2-án már Nemzeti Sport névvel, már hetente kétszer kerül a terjesztőkhöz.

1922. augusztus 22-én megalakult a függetlenséget, önállóságot biztosító Nemzeti Sport Lapkiadó Rt.. A heti megjelenés háromra emelkedett.

Vadas Gyula főszerkesztő irányításával 1923-ban napilap lett, az újság hetente ötször jelent meg. Keddi napokon Képes Sport mellékletet tartalmazott. 1925-től jellegzetesen zöld papírra nyomtatták az újságot. Ebben az évben szórakoztató melléklettel Bolondos Ötletek Képekkel (BÖK) bővült. Állandó mottói közé tartozott: Tévedni bírói dolog. Létrehozták, évente adták át a Nemzeti Sport Plakettjét, az első elismerést Schlosser Imre kapta.

A második világháború végétől Népsport néven jelent meg sportnapilap Magyarországon. A rendszerváltásig (1990-ig) Népsport volt a neve (leszámítva az 1956-os forradalmat követő néhány hónapot, amikor csak Sport volt a cím). Eredeti nevét a privatizációval egyidejűleg kapta vissza, kezdetben az átmenetet jelképező Nemzeti (nép)Sport alakban, majd a nép szót elhagyva. 1997-ben elindult online változata, a Nemzeti Sport Online (közismert rövidítése: NSO). 1999-ben a Ringier Kiadó Kft.-hez került a lap kiadói joga és a teljes szerkesztőség. A lap 2014-től a Ringier Axel Springer Magyarország Kft. kiadásában jelenik meg.

A Nemzeti Sport a sportrajongóknak nyújt tartalmas kikapcsolódást, tájékoztat, véleményt mond és alakít, eredményt közöl. A több mint 115 éves múltra visszatekintő lap nemcsak a magyar lappiac egyik legpatinásabb szereplője, hanem nemzetközi viszonylatban is megállja a helyét. Mindemellett Magyarország egyetlen sportnapilapja.

Első száma 1903. március 15-én került az utcákra. A húszas évek elején hetente kétszer jelent meg, majd 1923 óta napilapként működik.

A lapstruktúra gerincét a labdarúgás, kézi és kosárlabda, hoki és vízilabda adja, mindezek mellett a tradicionális magyar sikersportágakkal, látványsportokkal, az atlétikával, a tenisszel, valamint a technikai sportokkal foglalkozik kiemelten a lap.

A Nemzeti Sport általában 20-24 oldalas terjedelemben jelenik meg, normál berlini formátumban. Az egyes kiemelkedő hazai és nemzetközi sportesemények jobb megismerése érdekében a lapban rendszeresen jelennek meg tematikus mellékletek, keddenként pedig a szigorúan vett élsport hátországát és az utánpótlás eredményeit tartalmazó melléklettel jelentkezik, míg a hét minden napján Sportfogadás mellékletet talál az olvasó a Nemzeti Sportban.

A sportnapilap mintegy 80 fős szerkesztősége a hiteles beszámolás jegyében tájékoztatja napról napra a hűséges olvasókat.