vélemény

a következő írás egy facebook-reakció, nem cikknek íródott:
"Eredetileg kommentelni akartam a "Gatyaletolós" szégyenkezős posztokra, csak megszaladt a klaviatúrám. Az eredeti szándékomnak tudható be a szöveg kezdeti részletezetlensége.


Azért fékezzétek magatok és gondoljátok meg, hogy mire mondtok mit. Az igaz, hogy többen nem voltak érdemi információkkal, határozott, átgondolt állásponttal felkészülve a riporter kérdéseire, amik provokatívak, épp ezért lecsaphatóak lehettek volna.  A frissen hatályba lépett törvény igencsak aggályos, legitimációja (azaz társadalmi elfogadottsága/támogatottsága) megkérdőjelezhető. Gondolok itt az Educatio kiállításra, a tegnapelőtti sokezres diáktüntetésre, a szakmai szervezetek elégedetlenségére és nem utolsó sorban a saját évfolyamtársainkra. Jobbára mindenkinek, aki kicsit is próbálja perspektívába helyezni az ország fejlődését és annak a kulcsát, gondolkodik valahogy erről a törvényről (is). És vannak, akik hangot is adnak véleményüknek, ahogy ez állampolgári joguk. Nézzük a törvényt: A törvény a szakmai szervezetek bevonása nélkül történt. Az első hírek egy készülő reformról az ősszel érkeztek,  decemberben a kétnapos törvény elfogadási dömpingen keresztülnyomta a komány a parlamenten érdemi vita nélkül (egy délelőttre volt betervezve a vita, a kormánypárt különösebb aktivitása nélkül). Az ekkor elhangzott aggályok, módosító javaslatok -ahogy az mostanában már szokás- süket fülekre találtak. A törvényt elfogadták december 23-án, az ellenzékből csupán a jobbik (akinek nincs nyilvános programja szakmai reformok terén) támogatásával. Az egy dolog, ha egy törvény szakmailag megkérdőjelezhető tartalmú és irányú (konkrétan nincs az a szakmai szervezet, továbbá nincs olyan egyetem, aki elfogadja így, ahogy van, továbbá nemzetközileg is sopánkodás veszi körül, gondolok itt például legfontosabb kereskedelmi partnerünk, Németország sajtóban megjelent reakcióira). Szóval az egy dolog, ha egy törvény nem feltétlen jó, de az, hogy másfél hónappal a jelentkezés előtt, 8 nappal a felvételi értesítő kiküldése után az aktuális jelentkezési időszakra már érvényes, az teljességgel elfogadhatatlan és olyan bizonytalanságot szül, mint a vállalkozásoknál a jogbiztonság (különadó, EVA-ügy,) és még sorolhatnánk, de nem ez a tárgy. A legtöbb jelentkező már évek óta harcolt a döntéssel, amit a jelentekzési időszakra már nyilván meghozott. Erre kiderül pl. egy közgazdasági irányban továbbtanulni szándékozó számára, hogy sajnáljuk, de a tavalyi számnak csak a 20-adát (5%-át: 200/4000) vesszük fel olyan fnanszírozási formában, ami évek óta fennáll. Ugyanígy a jogászok. De én pl. műszaki területre akarok menni és a hazai legnagyobb ilyen egyetemre, a BME-re, amely területen "nem változik semmi, fogd be a szád, téged nem is érint". Igen? Az igaz, hogy a keretszámok csaupán pár százalékkal esnek vissza (mármint a BME-n, vidéken nagyobb arányban), csakhogy e számnak a felének a képzés felét ki kell fizetnie- félévenként 150-250000 forintot. Akkor most nem beszélek a félfinanszírozású orvosképzés költségéről. Meg arról sem, hogy a vallási egyetemeken alig találni nem államilag támogatott szakot (nem értem, az miért hasznosabb, mint egy nem vallási egyetem).  Szeretném felhívni a figyelmet a piackutatásokról, miszerint a kezdő jogászok unkanélküliségi rátája 2,1% (nem kezdőké 0,9%), a közgazdasági végzettségű kezdőké 3,1% (3,8 vagy 4%), egy kezdő gépészmérnöké kb 1%, egy építészé 9%, egy villamosmérnöké kb. 3%. a kérdésem az, hogy hogy a fenébe következik mindebből az, hogy túl sok a közgazdász, meg túl sok a jogász? Még ha így is lenne, nem 95%-kal, hanem mondjuk lehetne 5-15%-kal indítani a piactól függően. Mert hogy a kormány a mérnökök képzésében látja a jövőt. Ezzel egyet tudok érteni, támogatnám a keretszámok növelését, ugyanis van rá felvevőpiac mind itthon, mind külföldön. Nagyon fontos az a szó, hogy piac. Ugyanis egy normális rendszerben a képzést a piachoz igazítjuk. Olyat tanítunk, amire igény van, amivel lesz munkája a diákoknak, amiből adó lesz, TB- befizetésfejlesztések lesznek, nyugdíjak lesznek, nem pedig állami eltartás vagy kényszer egyéni vállalkozók (lásd rendszerváltás- százezernyi volt tsz alkalmazott egyéni vállalkozásba fog, belebukik). Tény, hogy a diplomások könnyebben helyezkednek el, egészségesebbek, magasabb a jövedelmük, több adóbevétel származik tőlük. Ha a kormány szerint túl sok diplomást (terciel) képez az ország, akkor nyilvűán azért mondja mert az iparba (szekunder)kellene menni dolgozni, mert olyan nagy igény van rá. Nem lenne ezzel baj, ha igaz lenne, de nem az. Ha igény lenne rá, felszippantaná a jelenleg meglévő diploma nélküli munkanélküliséget. Vagy a mezőgazdaságba (primer), de ott sincs. Vagy a K+F-be? Ja, ahhoz is jól jön 1-2 diploma... Az, hogy a vidéki egyetemi képzés szélesspektrumúságát egyesek rosszalják, igen diszkriminatív. Miért ne tanulhatna egy Hódmezővásárhelyi Szegeden sebésznek? Vagy egy Pannonhalmi Győrben Járműmérnöknek, vagy jogásznak, közgazdásznak? Feljöhetne mindenki BP-re is, csak ahhoz mondjuk kapacitás szükséges meg megfelelő kolégiumi infrastruktúra, ami nem kis pénz... Valóban nem kis költség az államnak finanszírozni a felsőoktatást, ezt jelzi a -modern nyugati államokban és szinte világszerte létező-, a tandíj. Csakhogy a tandíj máshol nem megy ki a felsőoktatási költségvetésből a költségvetési lyukak foltozására, hanem szépen a színvonal, az eszközös tb. fejlesztésére fordítódik. Az nem állapot, hogy A BME K -azaz központi- épületében van olyan előadó, ahol nincs melegebb 5 foknál, míg kint -10,-18 fok van. De sajnos ez a jelen. Egyetértek azzal, hogy valamennyit fizessenek vissza a képzettek a képzés árából- na de nem előre, nem is hitelre, hanem csak miután munkába álltak, összegtől, szektori fizetéstől függő kondíciókkal és arányosan. Az, aki külföldre megy dolgozni itthoni államilag támogatott képzés után, az is fizesse vissza ugyanezt az összeget, hasonló módon. De az nem működik, hogy nem tudjuk jelentkezéskor, hogy mit fognak majd aláíratni velünk szeptemberben, mint képzési szerződés...Azt már problémának vélem, hogy egyáltalán olyan feszültség létezhet az országban, hogy évfolyamtársak, ismerősök egymásról jelentetnek meg olyan közléseket az üzenőfalukon, amelyből süt a lenézés, szégyenletesnek titulálják azt, hogy részt vettek egy olyan vélemény-nyilvánítási fórumon, amely nem saját szájuk íze szerint való. Az, hogy ez az esemény egy politikai párt ifjúsági szervezetének akciója keretében valósul meg, nem teszi őket aktivistákká, nem közli politikai beállítottságukat és nem lehet egy szóval, pejoratív értelemben "legyurcsányistázni" őket. A kettő külön dolog, és mindenkinek a magán ügye. Ebből a feltételezésből sajnos az látszik, hogy aki ilymódon refrektál az ismerősei vélemén-nyilvánítására, az összekeveri a politikai irányzatokat a szakmával és ez elég nagy baj... (mondjuk ma a sajtó igencsak ezt adja az emberek szájába, szájba adja a véleményt, ami biztos kényelmes, de azért nem ártana gondolkodni is azon, amit olvasunk és perspektívát szerezni különböző (!) forrásokból) Szóval ennyivel szerettem volna reflektálni az elmúlt órák eseményeire, amik mellett nem mehettem el szó nélkül. Kellemes hétvégét kívánok mindenkinek, gondolom, a jelentkezése mindenkinek úton van, remélem, hogy senkit sem érint hátrányosan az említett intézkedés és amit itt leírtam, mind csak felesleges pánikkeltés és merő pesszimizmus volt, és a valóságtól olyan messze áll, mint itthonról a barátias politikai kultúra."
ifj. Gáldi György