Szia Dóri,

Ahogy tanácsoltad, gondolkodtam egy kicsit. Én nem szeretek fasírtban lenni senkivel, ezért a félreértések elkerülésének érdekében megpróbálom világossá tenni, mire gondoltam az előző levelemben, mielőtt véglegesen, ahogy a telefonbeszélgetésben említetted "kibaszott parasztnak" könyvelnél el. Az alábbiakban előző levelem kicsit bővebb magyarázata:

"Azt szeretném kérdezni, hogy kell nektek egyátalán a weblap?" - Ez egy egyszerű kérdés, mivel 2 hónapja csúszik a project, és ezidő alatt a többszöri megkeresésedre 1x reagáltál, indokoltnak tartottam megkérdezni, hogy kell-e nektek a weboldal.

"5 nap van még márciusból, több mint 2 hónapja várok a kész oldallal, hogy feltöltsem rá az anyagokat." - Én úgy szerveztem a többi munkámat, hogy február végére elkészüljön az oldalatok. Mikor bővebben beszéltünk az oldalról, 3 napra rá én már a nagyrészével készen voltam, hogy ha bármi közbejön (mint az előző oldalatoknál), akkor ne az utolsó pillanatban kelljen változtatni. Február végén azt mondtad, azon a héten találkozol a szervezőkkel és utána tudsz nekem adni infókat, ezeket én nem kaptam meg. Mivel nekem fontos, hogy minőségi munkát végezzek, ezért többször utánakérdeztem a dolognak, de nem válaszoltál.

"Én megértem, hogy káosz van, nincs időd, " - Ebben nem tudom, mi a parasztság, hiszen megértésemet fejeztem ki a szoros időbeosztásoddal kapcsolatban.

"de kérlek ha valamit megbeszélünk akkor ahhoz tartsd magad, vagy szólj időben." - Lehet, hogy jogtalannak érzed azt, hogy megkérlek, hogy ahhoz tartsd magad, amit megbeszéltünk, de én úgy érzem hogy egy kétoldalú üzleti kapcsolatban ez teljesen evidens, mind a megrendelő, mind a szolgáltató részéről (de javíts ki, ha nem így van).

"Én elég cikinek érzem, hogy nekem kell folyton utánakérdezni a ti oldalatoknak, nem tudom, te hogy vagy ezzel." - Itt kifejtem a véleményemet, hogy cikinek érzem, hogy korábbi igéreteidhez képet sem anyagot, sem infót nem kaptam az oldallal kapcsolatban, de azt sem mondtad, hogy tovább csúszik a project. Abból kiindulva, hogy bár megígérted, hogy még aznap válaszolsz (idézem: "Jobb ha erre csak este valaszolok...irni fogok ra,ne aggodj."),én nem agódtam, de te viszont nem írtál. Gondoltam, hogy ez kommunikációért felelős elnökhelyettesként téged is biztos zavar.

"Légyszíves tisztelj meg annyival, hogy válaszolsz a leveleimre!" - Ez egy egyszerű emberi kérés, a kölcsönös tisztelettel kapcsolatban. Én elég rosszul éreztem magam, hogy amikor neked írtam, az olyan volt, mintha a levegőbe beszélnék. Szerintem ez egy üzleti kapcsolatnál kifejezetten negatív, üzletféltől függetlenül. Kérésemet azért nyomatékosítottam, mert korábbi levelemben is kértem már, hogy ha nincs semmi haladás, akkor is válaszolj, hogy tudjam, a project nem halt meg. Nálam többek között erről szól a kommunikáció.

Remélem, így már világosabb az előző levelem tartalma és nem érzed "parasztnak" se a hangvételét, se a mondanivalóját. Külön kiemelem még egyszer, nem szerettelek volna megbántani, én reméltem, hogy ez a munkakapcsolat jókedélyű marad, ha jól vettem le, akkor részedről ez kizárt, de ha meggondolnád magad én nyitott vagyok ennek a folytatására, ha te is komolyan veszed.

Ha elfogadsz még egy jótanácsot: mint kommunikációért felelős elnökhelyettes, úgy gondolom, nem szerencsés az AIESEC nevében ilyen hangvételben, káromkodva (ha jól hallottam ráadásul evés közben) beszélni telefonon bárkivel, még akkor sem, ha ti vagytok a megrendelők. Ahhoz, hogy ezen a poszton sikerrel tudj dolgozni, szerintem ennek betartása elengedhetetlen.

Kívánok neked minden jót a továbbiakban, remélem, nincs harag! :)

Üdv,
Csanád